TDK 2021

 

TDK 2021 // HATÁROK

 

A tanszék idei TDK kiírása az építészet és képzőművészet határterületeire fókuszál.

A kurrens és tág témát három szempont szerint, három szűkítéssel közelítjük és egy központi helyszínhez, a Hortobágy település környéki halastavakhoz kötjük. A tavak a környezeti hasonlóságok mellett használati eltéréseket mutatnak, van közöttük jelenleg is látogatható, de elzárt ipari terület egyaránt. A TDK keretében a három szempont szerinti kutatással itt kell majd konkrét tervezési helyszínt választani és beavatkozásokat javasolni, tervezni.

 

A tematikus kiírás mellett egyéni hallgatói témákat is elfogadunk. Aki szeretne saját témával foglalkozni, az választott konzulensével egyeztessen.

 

A TDK konferencia napja 2021.11.11., a munkákat előtte kb. két héttel kell benyújtani.
A nyáron már érdemes témát választani, elkezdeni vele foglalkozni, anyagot gyűjteni, a konzulenssel felvenni a kapcsolatot.

 

 

 

 


Az Északi Szél Háza _ AU Műhely / installáció, Osló, 2020

Kis léptékű beavatkozások
konzulens: Szentirmai Tamás

Számtalan esetben szeretnénk egy meglévő téri helyzetet - akár építettet, akár természetit - átalakítani, módosítani, kiegészíteni drasztikus beavatkozás nélkül.

A célunk is sokféle lehet, új funkció hozzáadása, meglévő helyzet rendezése, figyelem felhívása…

A kortárs téralakításban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a kis léptékű projektek, melyek az építészet és képzőművészet határterületein helyezkednek el.

Ezek a jellemzően kis léptékű beavatkozások, installációk, pavilonok, ideiglenes szerkezetek, efemer jelenségek egyszerűségük ellenére kiemelt szerepet tölthetnek be az adott helyen.

 

A javasolt TDK munka ezzel a kortárs jelenséggel foglalkozna elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt.

A kutatás első, elméleti része a téma nemzetközi és hazai áttekintése lehet egyedi szempontok és fókuszok mentén.

A második részben pedig a TDK központi helyszínén, a Hortobágy környéki halastavaknál kell konkrét tervezési helyszínt, programot kitalálni és a javasolt beavatkozást megtervezni.

 

 

Határterületek
konzulens: Boros Miklós János

1. A kutatás fő irányvonalai: Az építészet és különböző téralkotó művészeti műfajok viszonyainak, határterületeinek tudományos, illetve művészi szempontú vizsgálata
Idő és tér 1.: a művelt tér és a természeti környezet kapcsolata
Idő és tér 2.: a kulturális-történelmi-társadalmi viszonyok hatása az épített környezetre
Kortárs alkotói válaszok, megoldások keresése a kutatás során megfogalmazódó kérdésekre, kihívásokra /építészeti tervezés, helyspecifikus installáció, land art, természetművészet, happening, videó stb./

2. Tematika: Az építészeti tér és természeti tér széles spektrumban értelmezett viszonyainak kutatása a művészettörténeti kezdetektől. Különös tekintettel a körforgásokra, az ember által alakított téri környezet és a természet által visszafoglalt tér kapcsolataira.
A Hortobágy település környéki halastavak épített és természeti környezetének, hagyományainak vizsgálata; leírt és képes források keresése, elemzése, feldolgozása. (Az előző pont szempontrendszerével)
Idő és tér 3.: Építész-alkotói reakció; Helyspecifikus installáció, illetve - a megismert téralkotó műfajok eszközeivel - térbeli mű tervezése, (esetleg) megvalósítása a választott helyszínen. Az ideiglenesség és állandóság ambivalens egységének keresése.

3. Munkamódszerek: Lehetőség szerint a választott helyszínek bejárása. Leírt források keresése a választott helyszínről (internetes, valamint könyvtári kutatás); konzultációk.
A választott helyszín feldolgozása; tervek készítése hagyományos és digitális technikákkal; konzultációk.

4. Befejezésként: A helyszín és a tervezett térbeli alkotás-terv bemutatása. A kutatási témából képekkel és a megfelelő karakterszámban megfogalmazott szöveggel összeállított tanulmány, illetve prezentációs anyag készítése. 


Mezsgye _ Boros Miklós János / acél, bronz 15 x 30 x 65 cm, 2014

 

 


Before I Die _ Candy Chang / installáció, Philadelphia, 2016

Új helymegismerési gyakorlatok alkalmazása a közösségekre épülő tervezési folyamat során.
konzulens: Vági János

Az építészeti praxis, ezen belül az építészeti tervezés egyre több esetben lépi át a klasszikus értelemben vett építészet határát. Ezek a területátlépések adódhatnak az építészeti feladat összetettségéből, léptékéből, az elérni kívánt célok és eredmények meghatározásából, és még számos indíttatásból. Jelen TDK téma ennek egy jól lehatárolható területét helyezi nagyító alá, mégpedig a közösségi bevonáson alapuló építészeti tervezést, mely már évtizedes hagyományokkal bír, jóllehet a hazai gyakorlatban még mindig fehér holló.  
A TDK téma kifejtéséhez elengedhetetlen tehát a közösségekre épülő tervezési-módszertan áttekintése, hazai és nemzetközi példák bemutatása, elemzése, kiemelt figyelmet fordítva a közösségek bevonását célzó programok ismertetésére. 
Általánosságban elmondható, hogy a közösségi bevonás aktusa a tervezési és megvalósulási folyamat során legfőképpen a valós igények feltérképezéséhez járul hozzá, mely egy rentábilis építészeti program alapja. 
A valós igényekre épülő, helyi közösségek együtt dolgozásának eredményeképpen megszületett program megfogalmazása több, különböző módszer segítségével valósítható meg. Ezek a módszerek eltérő gazdasági, kulturális, társadalmi viszonyokban eltérő módon alkalmazhatóak, így ezek receptszerű alkalmazása nem működik. A módszereket minden esetben egyedi módon kell meghatározni, a terület, a helyi közösségek ismeretén kell alapulnia ezeknek. Az egyediségük okán csak a folyamat lépéseinek rögzítését célszerű megtenni, a lépésekhez tartozó tartalmat már az adottságok ismeretéből szükséges kifejteni.
A TDK téma ennek az első lépésnek a kidolgozásával, tematizálásával, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeivel foglalkozik, ergo olyan sajátos tér- és környezet-megismerési módszerek kitalálásával, melyek előmozdítják a párbeszéd lehetőségét a helyi közösségekkel, akik végső soron a létrejövő építészet használói, vagy elszenvedői lesznek. 
Tény, hogy zárt közösségek között élünk, a kívülről érkezők leggyakrabban nem tudnak egy közösség tagjává válni, így a helyi viszonyok megismerése sem tud megvalósulni a „helyivé válás” aktusa nélkül. Ennek feloldására megoldás lehet egyfajta „folyamatos” jelenlét kialakítása, ami már a helymegismerés folyamatával kezdetét veszi, amennyiben alternatív-innovatív módszereket alkalmazunk. Ezek a módszerek kezdetben nem a közösségek bevonását célozzák meg, hanem mindössze a sajátos helyi ismeretek összegyűjtésére, és ezen keresztül a helyi aktivitások megismerésére fókuszálnak. 
A TDK téma az elméleti kutatáson túl a gyakorlati módszerek terepen történő megvalósítását is magában rejtheti, konkrét tervezési feladat részeként.

Frissítés dátuma: 2021.06.04.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.