Építészeti tervezés 1. | Építészmérnöki Tanszék (MK)

Építészeti tervezés 1. - BSc második évfolyam - 2020ősz
Török műterem

oktatók:
Török Dávid _ Nagy Dénes

hallgatók: 
Jáczku Roland János _ Kaszás Orsolya _ Nagy Daniella _ Nyuzó Daniella _ Sipos Mátyás _ Spolárics Katalin _ Szilágyi Bence _ Szitó Lajos _ Törös Bence

Első feladat
additív és reduktív struktúrák
A félév első feladata fiktív helyszínre készül, a tervezés gyújtópontja pedig fotó, egy meglévő épület belső teréről. A fotó hangulata, a fény-árnyék dinamikája, a téri játék adja az inspirációt, a kép mögötti tér-tömeg meghatározása és újraértelmezése a tervezési feladat. A kép csak egy irány, egy origó, mely számtalan koncepció lehetőségét rejti magában. A másodéveseknek lakó-funkcióban, a harmadéveseknek közösségi-funkcióban kellett gondolkodniuk. Olyan témákat, élethelyzeteket vagy szakmákat kellett keresniük, amelyek mögötti funkcionális tartalom összeegyeztethető volt a belső téri szituációkkal.

Bereczki Lili

Gulyás Emma

Illyés Anikó

Jakab Kincső

Nagygyőr Csilla

Második feladat
additív és reduktív struktúrák
A félév második feladata egy zh feladat volt, az első feladat folytatása inverz módon. A választott épület formai koncepcióját, képletét kellett kibontani és értelmezni. Additív vagy reduktív? Milyen alapelemekből épül fel? A külső kubatúrából kellett visszafejteniük a belső téri szituációkat és koncepicót formálni annak funkcionális felépítéséhez.

A másodéveseknek lakó-funkcióban, a harmadéveseknek közösségi-funkcióban kellett gondolkodniuk. 

Ambrus Richárd

Debreceni Diána

Illyés Anikó

Harmadik feladat
aliga nyaraló
Adott egy kis nyaraló a Balatontól pár száz méterre. A település egy fennsíkként magasodik a part fölé, utcánként több lépcsőben. A mi helyszínünk már sík terep.

A feladat a meglévő épület bővítése konyha-nappali-étkező funkcióval. A bővítés módját és koncepcióját, mindenki egyéni döntése határozza meg.

Bereczki Lili

Huszka Bettina Kitti

A Balatonról pár száz méterre fekvő nyaraló bővítésének tervezése soránfontos szempont volt számomra, hogy minél nyitottabb legyen a környezet feléa ház ablakaival, melyből a lehető legtöbbet kívántam elhelyezni rajta.Emellett két terasszal bővítettem a nyaralót, hogy a látogatók bármikorkiülhessenek és gyönyörködhessenek a természetben és a Balatonban. Anyagjaival, és formájával is a környezetbe való beleolvadást szerettem volnaelérni. A vakolt falakon a barna több árnyalatával, a tető vonalasságával, afaanyag több helyen való használatával hangsúlyoztam a természethez való közeledést, és a nyugalom érzetének megteremtését. A tervezés folyamán két fontos érzést szerettem volna megteremteni a házikóban: a nyugalmat a Balatoni városok forgataga ellen, és a csendet a természetben.

A régi épületből csupán a ház magjában lévő főfalak helyeit tartottam meg,vastagabb falakra cseréltem azokat, hogy az épületenergetikai követelmények is megfelelhessen. Ezután egy konyha – terasz együttessel előre, és egy szoba– terasz együttessel hátrafelé bővítettem az alaprajzot, hiszen rengeteg hely állt rendelkezésre a telken ebben a két irányban. Ezáltal lehetőségem volt arrais, hogy a telken található öreg fák helyükön maradhassanak. A nyaralót csupán egy vékony járdával vettem körül, hogy minél több zöld felületethagyhassak meg a telekből.

Minden gondolatmenet során a legfontosabb cél volt számomra, hogy neszakítsam el a nyaralót a környezetétől, de az ember a házikóba lépve anyugalom, pihenés élvezetét tapasztalhassa meg.

Illyés Anikó

Balatonaliga viszonylag fiatal üdülőövezetét jellemzően kockaházak, illetve eltérő kubusokból álló nyaralók alkotják. Ehhez a rendszerhez igazodott a kiválasztott nyaraló is, melynek átalakításával csak a belső magként értelmezhető kubust hagytam meg, a hálószobák és a vizesblokk szerepét szolgálva. Az új rész viszont egy elforgatott koordináta-rendszerhez igazodik, változatosságot hozva a „négyzetes” nyaralók világába. Ezt a kétféle irányrendszert a kettős nyeregtető kapcsolja össze, így kialakítva érdekes téri szituációkat, és helyet biztosítva a nappalinak és a nyári konyhának.

A ferde falak és ezek vonalában folytatódó fa lamellák alkotják a tömör-nyitottritmikusságot, melyek a teraszok elhelyezkedésével kapcsolatban állnak, illetve a tájolásra is reflektálnak. Egyfajta nyitott előszobaként értelmezhető terasz néz azutcafronti homlokzatra, mely alkalmas a lepakolás helyeként funkcionálni astrandolásból, kirándulásból visszaérkezve. A belső térbe belépve a nappali és a konyhafogad minket, azonban erős a vizuális és a térbeli kapcsolat a konyhaterasszal is, melya belső konyhapult meghosszabbításával kitágítja a helyiség határait, a tolóajtóvalegybenyitva a fedett terasz is összeolvad a belső térrel. Az étkezőasztal nyáron praktikusan ezen a privátabb helyzetű teraszon szolgálja a lakókat, míg hűvösebb idő esetén a nappali terében állhat. A harmadik terasz kapcsolja össze igazán a hátsó kertet az épülettel, ez a legprivátabb helyzetű kisebb rész alkalmas az elvonulásra is.

Az átalakított nyaralóban tehát élesen elkülönül az új és a régi rész, azonban a kettő közötti kapcsolat formailag és az anyaghasználat terén is megvalósul.

Jakab Kincső

Az idilli, fákkal, dús növényzettel övezett teleken meglévő kicsiny nyaraló azutcafronttól jelentős távolságra helyezkedett el, a telek hosszának középtengelyét foglaljamagába. Ezen az elhelyezési módon nem szándékoztam változtatni, meg akartam tartani a nyaraló privát, némileg a külvilágtól elkülönülő szféráját, valamint a növényzetet is. Ezt fontosnak tartottam úgy a hely karakterének, mint a környezet óvásának szempontjából, s nemutolsó sorban természetes árnyékoló és elválasztó funkciója is van.

Az új épületrész hátrafelé, valamint jobb oldalra, a régi konyha-étkező helyiség helyére - s annál kicsit tovább menve – került. A földszint felett emelet emelkedik, jelentősen kibővítve az alapból szűk helyet. A meglévő épületrész egy nagy nappalinak, oldalfolyosónak és lépcsőtérnek adott otthont, megfelelő közeget teremtve a családi összejövetelek, közösbeltéri programok számára. Ez kibővült egy felszerelt konyhával, kis étkezővel és egy mosdóval. A szintén földszinten lévő teraszok egyszerre funkcionálnak külső és belső térkéntis, mivel két oldalról, valamint fentről nézve fedettek, így zordabb időben is kihasználhatóvá válnak. A lyukakkal szaggatott téglafalak pedig erősítik a ház karakterét, emellett pedigizgalmas fény-árnyék hatást eredményeznek. Két nyitott oldalok viszont közvetlen kert- kapcsolatot létesít a környezettel, szabad átjárást biztosítva.

Az emeleten kapott helyett két hálószoba, egy privát háló és egy másik, közös hálótér,valamint az összekötő folyosó. A tetőtér megvilágítását négy tetőablak biztosítja, az egyik, aprivát háló ágya felett nyílik, lehetőséget biztosítva az esti csillagvizsgálatra. Ezzel szembennyílik egy lépcsőteret megvilágító ablak, valamint az erre merőleges tengelyen még egy-egy, mindkét oldalt. Ezt fontosnak tartottam amiatt, hogy az emelet tetőtéri jellege ne váljonnyomottá.

Az épület tömegének az alapját egy négyoldalú hasáb és a ráhelyezett egyszerű sátortetős lefedés adta – néhány részt azonban kivágtunk a formából, így változó homlokzatimegjelenést kapott a nyaraló.

Összességében a tervezés folyamatában fontos szempont volt a helyi és környezeti adottságok figyelembevétele, a komfortosság – modern nyaraló szintjén nézve – elvárásainak teljesítése, a belső terek természetes úton történő megvilágítása, valamint a háznak a környezettel való kapcsolata.

Kozma Dávid

Nagygyőr Csilla