HATÁROK
összművészet elméletben és gyakorlatban / 9. Árkádia konferencia
A Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszéke immár kilenc éve szervez interdiszciplináris konferenciát Árkádia címmel. Az idei évben a megalapításának századik évfordulója kapcsán, a Bauhausra reflektálunk, azonban nem művészettörténeti szempontból, közvetlen módon, hanem az iskola egyik fontos jellegének, az összművészeti látásmódnak és alkotás módszertannak az egyre intenzívebb és gyakoribb kortárs megjelenésére fókuszálnánk. A téma gyakorlatias jellege miatt szakítanánk az eddigi lebonyolítással, és nem egy egész napos, hagyományos konferencianapot tartanánk, hanem két napos rendezvényt, ahol fél-fél nap jutna az előadásoknak, míg a további fél-fél napon gyakorlatiasabb, interaktívabb események kapnának helyet, kerekasztal beszélgetések, workshopok, műhelyek. A témából értelemszerűen következve és folytatva az eddigi hagyományokat olyan alkotókat - építészeket, képzőművészeket - hívnánk előadni és az aktív foglalkozásokat koordinálni, akik nem csak szigorúan a saját területükkel foglalkoznak, hanem a határokat feszegetik, összművészeti megközelítéssel dolgoznak.
PROGRAM
csütörtök | október 10. | péntek | október 11. | ||
10:00-10:10 | köszöntő megnyitó |
Szentirmai Tamás építész, tanszékvezető - Építészmérnöki Tanszék |
10:00-10:10 | köszöntő megnyitó |
Szentirmai Tamás építész, tanszékvezető - Építészmérnöki Tanszék |
10:10-10:40 | KÖR_TÉR modellezés a térben | Pongor Soma építész, Studio Nomad |
10:10-10:40 | Tértranszformációk - építészet és képzőművészet határán | Biri Balázs építész - Hetedik Műterem |
10:45-11:15 | Digitális formaképzés a Magyar Képzőművészeti Egyetemen | Lepsényi Imre designer - Magyar Képzőművészeti Egyetem |
10:45-11:15 | TÉR.ZIP | Vági János építész |
11:15-11:50 | kávészünet | 11:15-11:50 | kávészünet | ||
11:50-12:20 | Közösséget építeni | Pozsár Péter építész, Hello Wood |
11:50-12:20 | Építészet/ képzőművészet/ régészet - változatos határesetek | Vasáros Zsolt építész, egyetemi tanár - Narmer Építészeti Studió / BME |
12:25-12:55 | Kiterjesztett Fényterek | Zádor Tamás médiaművész - Kiégő Izzók |
12:25-12:55 | Sűrítés – a térformálás új értelmezési kerete | Rigó Bálint építész, Bázel - Budapest, DLA hallgató - BME mindenki |
13:00-13:45 | ebédszünet | 13:00-14:00 | workshop prezentáció zárszó | ||
13:45-14:45 | PANEL kiállítás tárlatvezetés | Süli-Zakar Szabolcs a kiállítás kurátora - MODEM |
|||
15:00-19:00 | workshopok | Albert Ádám-Lepsényi Imre - MKE / Huszthy Edit / Molnár Dóra / PRTZN Architecture / Rubik Ernő Zoltán / Studio Nomad / Vági János / Zsupos Zoltán - Hello Wood | |||
19:40-21:00 | koncert | “Rubik Ernő Debrecen Kvintett” Rubik Ernő Zoltán - zongora, tárgyak Váczi Dániel - szaxofon, glissonic Jávorka Ádám - brácsa, elektronika Benkő Róbert - bőgő Sárvári Kovács Zsolt - dobok |
WORKSHOPOK
A délutáni workshopokra, műhelymunkákra hétfőn 10:00-től lehet jelentkezni a tanszéken. A részvétel a BSc-s hallgatók számára kötelező, a jelentkezési létszám csoportonként:
BSc1 - 6 fő, BSc2 - 3 fő, BSc3 - 3 fő, BSc4 - 2 fő
Egyes workshopokra kell előre készülni, hozni kell magatokkal eszközt, a részletek a lenti leírásokban.
Az egyes workshopos leírása:
Albert Ádám - Lepsényi Imre - Magyar Képzőművészeti Egyetem
Ebben a műhelyben a Parametrikus design szabadonválasztható tárgy hallgatói vehetnek részt, több jelentkezést nem tud fogadni.
Huszthy Edit
tér és tárgyak
A workshop témája a tér, a tárgyak és a személyes jelenlét, személyes élmény összefüggéseinek vizsgálata.
A tér megértése nem elsősorban intellektuális jellegű folyamat, gyakran az érzéki benyomások, tapasztalások, testi élmények, egyéni viszonyulások alapján alakulnak ki a térrel kapcsolatos képzetek. Ezeket a képzeteket befolyásolják a térben megjelenő tárgyak. A térrel való kapcsolatteremtés egy performatív folyamat, ami valamilyen változást hoz létre. Ezért mondhatjuk, hogy egy tér megismerésének és személyes hellyé válásának leghétköznapibb módja a belakásának személyes tárgyak megjelenésével járó folyamata.
Erika Fisher-Lichte a dolgok extázisának nevezi azt a pillanatot, amikor az alkotó jelenlétélménye és az alkotás átlényegíti a vele kapcsolatban lévő tárgyakat is. Ez egy olyan folyamat, amely során a hétköznapi tárgyak jelentése átalakul, mert az alkotó viselkedése érzelmekkel és asszociációkkal telített jelenséggé változtatja. A tárgyakhoz való személyes viszonyulás megváltoztathatja azok jelentését és ez akár olyan esetekben is értelmezhető, amikor nincs látható, kézzelfogható következménye a cselekvésnek.
A gyakorlat tehát különböző gesztusok és tárgyak segítségével a tér egyfajta birtokba vételére, „belakására” irányul. A személyes tárgyak megjelenhetnek direkt módon, látványosan átalakítva a tér funkcióját, vagy rejtetten, láthatatlanul, eldugott helyeken is. Az utóbbi esetben a résztvevők térhez való viszonyulását megváltoztatja a belecsempészett élményük, a nézők viszont a dokumentációk alapján tudhatják meg, hogy az elrejtett titokzatos tárgyak egy új, történetekkel telített jelentést kölcsönöznek a térnek és esetleg bekapcsolódhatnak a folyamatba. Így lehetőség van a geocaching ládák elrejtéséhez hasonló játék kialakulására is.
A munka során érdekes kérdés lehet, hogy létrehozása után az alkotó leválasztja az alkotását magáról és a nézők már csak a kész, megfejtésre váró művel találkoznak vagy az alkotás „itt és most” a saját szemük láttára történik meg. Jelen esetben a belakás mint esemény a hangsúlyosabb, vagy annak végeredménye, a tárgyak megjelenése? A válasz nem csak az alkotó és a néző attitűdjét határozza meg, hanem az alkotás lényegét is, vagyis azt, hogy mit ítélünk elsődlegesnek; az alkotás következményeként létrejött tárgyat, vagy magát az alkotói aktust, aminek a tárgy olyan lenyomata, amely képes végigvezetni a nézőt létrejöttének folyamatán. Pontosabban annak csak egy részén, mert ebben az esetben az alkotás időtartama többféleképpen értelmezhető. Ha például a személyes élmények, a személyes tárgyakhoz fűződő viszonyunk kialakítását is az alkotás részének tekintjük, egészen hosszú folyamatról van szó. A körülöttünk lévő tárgyak az állandó viszonyváltozás, „megmunkálás” következtében permanensen átértékelődnek. Vannak olyan személyes tárgyak (ruhadarabok, utazótáska, esetleg könyvek, plüssállatok) amelyek igazi értéke a használatukból, használtságukból adódik. Például az újonnan faragott japán netsuke szobrocskák nem feltétlenül tekinthetők kész tárgyaknak, hiszen azok a viselés közben még változásban vannak és végső formájuk a használat közben alakul ki.
Ideális esetben a workshop két részből áll, a legjobb, ha lehetőség van a munkát megelőző napon egy megbeszélésre. A munka végleges formája a közös egyeztetés során alakul ki, ennek függvényében szükség lehet, vizesbázisú festékre, színezőpasztára, textilre vagy kartonpapírra, kisméretű dobozokra, a dokumentáláshoz laptopra, kivetítőre, papírra, a hallgatóktól pedig személyes tárgyakra (de esetleg kisállat, növény vagy akár kedvenc étel is szóba jöhet lényeg, hogy a miénk legyen.) Ezért ha valaki ezzel akar foglalkozni, a hétvégén érdemes körülnézni otthon és hozni néhány kedvenc dolgot. (Nem örökbe!)
Molnár Dóra
PRTZN Architecture - Hory Gergely, Major Zoltán és Müllner Péter
Téralakító akciók
Kíváncsi vagy hogyan lehet egyszerű eszközökkel, rövid idő alatt valós léptékű tereket létrehozni? Érdekel, hogy a hétköznapi környezetünk koordináta-rendszerét hogyan lehet kibillenteni?
Építsünk új, ideiglenes beavatkozásokat a MODEM-ben, ahol szokatlan téri szituációkba kerülünk és amelyek ráébresztenek bennünket testünk és környezetünk összetett viszonyrendszerére! Jelentkezz a PRTZN Architecture workshopjára, ha szeretsz építeni és szívesen felforgatnád a teret magad körül!
A PRTZN Architecture-t Hory Gergely, Major Zoltán és Müllner Péter alapította 2013-ban. Munkáink során a hétköznapi valós tér használati lehetőségeit akarjuk kiterjeszteni és újraértelmezni az ember és fizikai környezete közötti kapcsolatot.
Rubik Ernő Zoltán
Improvizatív zene és grafikus kották
A hangokkal való játékban alapvető építőanyagaink a hang és a csend. Szerkezete tér helyett elsősorban időben bontakozik ki, az építmény statikáját pedig a gravitációs erő helyett a hallgatók figyelme teszi próbára.
A workshop első részében instant kompozíciókat fogunk létrehozni, azaz improvizálunk. Ebben a különleges helyzetben nincs "undo", amit beledobtunk a levesbe, abból mindenképp főznünk kell valamit. El kell engednünk a végkimenetelt illető elvárásainkat, hogy a pillanatra fókuszálva, 100%-osan jelen legyünk - testünkben és tudatunkban egyaránt. Vokális hangjainkkal dolgozunk egy olyan absztrakt zenei viszonyrendszerben, ahol "tiszta" hangközök, dallamok éneklése - ha nem is tiltott, de - marginális jelentőséggel bír, egy szín csupán a sok közül.
A műhelymunka második részében grafikus kottákat rajzolunk - arra keressük a választ, hogyan lehet lejátszani egy képet. Mi lehet közös egy hang és egy vonal paramétereiben? A 60-as évek zenei avantgárdjának egyik fő vívmánya, a grafikus kotta felszabadítja az előadót, de keretet, viszonyítási alapot ad a szabadságának. Az előadó így társalkotóvá válik, hiszen újra és újra fel kell tennie az alapkérdéseket: Hogyan feleltethető meg egymásnak egy vizuális és egy zenei gesztus? Mi idő és tér viszonya?
Legyen nálatok rajzeszköz (többféle lenne jó, de nem kell túl sok. pl. vastag filc, esetleg szén is. színes nem kell. Nem kell hogy mindenkinek jusson mindenből)
Studio Nomad - Pásztor Bence, Pongor Soma
Proxemika szeminárium
Edward T. Hall felosztása az egyén körül négy koncentrikus teret különböztet meg. Ezek az intim tér, a személyes tér, a társadalmi vagy szociális tér és a nyilvános tér. Alapja a kommunikáció és a hétköznapi tevékenységek során a személyek között betartott távolság.
A Studio Nomad építész és design stúdió workshopján ezekkel a koncentrikus körökkel és a városi környezet kapcsolatával fogunk ismerkedni és kísérletezni.
Vági János
LÉGKÖR – (ATMOSZFÉRA)
„A szem építészete elkülönít és ellenőriz, míg a haptikus és atmoszférikus építészet leköt és egyesít.” (Juhani Pallasmaa)
A természetet tájjá alakítja a légkör az objektum és a szubjektum szintetizálásával. Felmerül a kérdés: a teret (mint mesterséges természetet) ugyanígy alakítja?
Bizonyos, hogy a légkör térben elhelyezhető, ugyanakkor kiterjedése bizonytalan, nincsenek pontos térbeli határai. A légkör a környezet kétes minőségére vonatkozik, nincs strukturális jellege, annál erősebben holisztikus egység. Ebből adódóan előbb érzelmileg fogjuk fel, a fogalmi megértés csak idővel kapcsolódik hozzá. Nyilvánvaló, hogy az átérzésnek szükséges feltétele a testi jelenlét: ott kell lenned, hogy érezd. Mégis a fizikai megtapasztalás leginkább a képzeletedet stimulálja.
A workshop tartalmi felosztása:
- Ismerkedés a légkör gondolatkörével (kép-tér, szöveg-tér, tér-érzet).
Ehhez kérem, hogy ismerkedjetek össze Caspar David Friedrich Vándor a ködtenger felett című képével, Bodor Ádám Behavazott lábnyomok című elbeszélésével, és feltétlenül hozzatok magatokkal egy olyan személyes tér-lenyomatot (fotót), amihez erős atmoszférát tudtok társítani.
- Egy külső helyszínen (Tímár-ház) adott térből (in situ) légkör-mintákat veszünk, és ezekhez olyan atmoszféra kiegészítéseket készítünk minimálban, melyek vagy erősítik az érzés és az atmoszféra érintkezésekor tapasztalt lebegő köztest, vagy éppenséggel ellenpontozzák.
- A protéziseket dokumentáljuk az általatok választott médium segítségével (kép, videó, rajz, makett ésatöbbi), majd bemutathatóvá tesszük általam még nem ismert formában, de hétszentség.
A kísérlet eredménye, természetéből adódóan, bizonytalan, viszont a bizonytalan, mint kortünet, legalább ismert – a légkör spontán érzékelése még szép hogy kicsúszik a racionalitás bűvköréből.
Zsupos Zoltán - Hello Wood
LENYOMAT
összefüggés, társítás, kötés, halmaz
A műhelymunka során egy olyan, akár kültéri SZÉK létrehozása a cél, amiben megmutatkozik Debrecen. A fából készülő váz összerakása után üres, az ülő és háttámla részeken megjelenő, spárgából kialakított felülettől válik egyedivé és kap tartalmat.
Első lépésként, előre kiadott feladatként, olyan minták, geometriák, összefüggések keresése a feladat, ahol ilyen módszerrel ábrázolható részletek megtalálhatóak a valóságban, például műholdképen, fényképen, városrészek közti kapcsolatban, majd ezeknek az átformálása, tovább gondolása, megvalósítható elemekként azok kapcsolódásaként és egymáshoz viszonyított helyzeteként.
A helyszínen az előre levágott elemekből mindenki összeállítja a saját székét és kialakítja rajta az egyedi mintát spárgából.
A HATÁROK konferencia a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) támogatásával valósul meg.