DE-MK ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK MSC 2025
A reformáció előtt Debrecen minden negyedében állt olyan épület, amit az Isten számára emeltek, a Piac és a Csapó utca környékén pedig az összes háztömbre jutott templom, kolostor vagy kápolna. 2025-ben – amikor vasárnaponként tíz felekezet harminckilenc temploma várja a gyülekezetét és hétről hétre két zsinagógában ünneplik a szombatot – könnyebb elképzelnünk ezt a középkori kápolnás mezővárost, mint a hozzánk néhány századdal közelebb eső, teljesen református Debrecent.
A város építés- és rombolástörténetét döntően a tűz, illetve az újabb és nagyobb építmények vágya alakította. A középkori Debrecen utolsó templomának elpusztulásához alighanem mindkét erőre szükség volt. Az biztos, hogy a debreceni építészet történetének legfontosabb döntését a város református presbitériuma az 1802-es tűzvészt követően hozta meg. Ezen a tanácskozáson határoztak arról, hogy lemondanak az András-templomról és új házat építenek az Istennek.
A város építés- és rombolástörténetét döntően a tűz, illetve az újabb és nagyobb építmények vágya alakította. A középkori Debrecen utolsó templomának elpusztulásához alighanem mindkét erőre szükség volt. Az biztos, hogy a debreceni építészet történetének legfontosabb
döntését a város református presbitériuma az 1802-es tűzvészt követően hozta meg. Ezen a tanácskozáson határoztak arról, hogy lemondanak az András-templomról és új házat építenek az Istennek.
A mesterszakos hallgatók munkájukban építészszemmel tekintik át a város szakrális építészetét, és először teszik együttesen hozzáférhetővé a templomok homlokzat-, alap-, metszet- és helyszínrajzait. Az épületek lényegéből sokat megragadó és együttesen különösen tanulságos gyűjtés Debrecen kulturális örökségének szakrális kivonataként is értelmezhető.