Építészeti ábrázolás 4. | Építészmérnöki Tanszék (MK)

Építészeti ábrázolás 4. - BSc harmadik évfolyam
Huszthy Edit műterme

oktatók:
Huszthy Edit

hallgatók: 
Boda József _ Csiszér Timi _ Király Dávid _ Major Edina _ Mátrai Balázs _ Molnár Réka Janka _ Molnár Zsófi _ Pásztor Dávid _ Pintácsi Olivér _ Pitaci Patrícia _ Sas Hajnalka _ Szerencsi Sándor _ Végső Dóra _ Vékony Cintia

tér és mozgás

A következő rajzi feladatok alapvetően az első öt órán elkészült gyors figurarajzokra és a mozgás közben megfigyelt modelleket ábrázoló vázlatokra épülnek. A krokikat megfigyelve láthatjuk, hogy a mozgás megragadása egy statikus felületen eltér a hagyományos tanulmányrajz eredményeitől.  Ezért az alábbi következtetésekre jutottunk:

1. Az emberi test sziluettje az azonos felületre rögzített fázisrajzok következtében feloldódni látszik.
2. Az egymást fedő fázisrajzok találkozásánál áthatási felületek jönnek létre
3. Sikeres tréning esetén, a mozgás ábrázolásának gyorsasága és a (feladat nehézsége és gyorsasága miatt létrejövő) fokozott koncentráció sajátos expresszivitást kölcsönöz a rajzoknak
4. a vázlatokon a megfigyelt figura és a megfigyelő mozgása (akár mint a figyelmének irányváltozásai) is megmarad, mint az alkotás intenzitásának lenyomata
5. a mozgás „lekottázható” a hangsúlyosabb/sűrűbb és az azokat összekötő mozdulatok ritmusának és vonalának megfigyelésével

Ezzel párhuzamosan a tér és a mozgás összefüggéseire vonatkozó elméleti ismeretekkel és gyakorlati megfigyelésekkel foglalkoztunk. Ehhez a feladathoz kapcsolódóan elkészült néhány belső tér vázlat, melyek a következő szemeszterben kerülnek kiegészítésre és kidolgozásra.

Első feladat
mozgás

Második feladat
tér