DE-MK ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK MSC 2024
Mikolás Tibor 1924-2014, kétszeres Ybl-díjas és Széchenyi-díjas építész, egyetemi tanár
1942-ben jelentkezett a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Karára. Egyetemi évei alatt először Albin Jánosnál, az Operaház főépítészénél kapott munkát, majd a Dávid Károly, Juhász Jenő, Kiss Ferenc által vezetett irodában dolgozott, ahol 1948-ban, a végzése után már főállású munkatársként alkalmazták. Rövid időn belül az építész irodákat államosították, az összeset az Állami Építéstudományi és Tervező Intézetbe (ÉTI) vonták össze, melynek vezetője a Moszkvából hazatért Perényi Imre lett. Ide került a 24 éves Mikolás Tibor, mint titkár.
Fontos stáció a Magyar Építőművészek Szövetségének Mesteriskolája első ciklusa, amelynek alapításában (1953) is részt vett, és azonnal be is lépett.
Következő fejezet az Iparterv 3. számú irodájába, ahol Tiszaújváros (korábban Tiszaszederkény) átfogó tervezését kapta meg.
1955. december 30-án dőlt el, hogy Debrecenbe kerül, ahová vitte magával a TVK (Tiszavidéki Vegyi Kombinát) lakótelep tervezését is. 1956-ban a Debreceni Tervező Vállalat főmérnöke lett.
Kinevezésekor körülbelül 100-an dolgoztak az irányítása alatt, ez a létszám később, már az új elnevezés szerinti Kelettervben 450 főre növekedett. Mikolásnak kiváló műhelyteremtő képessége volt. Jó érzéssel válogatta meg a kollégákat, őket az építész műtermi munka mellett azzal is segítette, hogy professzionális makettező, fotós és grafikus részlegeket hozott létre.
Az 1956-57 között tervezett Hajdúsági Áruház épületének terveit „komponált modernizmus"- ként aposztrofálta.
Az 1960-as években Mikolás Tibor Boruzs Bernáttal, Szabó Jánossal három jelentős nemzetközi tervpályázaton is részt vett. Az 1965-ös Budapesti Nemzeti Színház tervpályázatán IV. díjat kaptak. Sajnos kevés, de annál érdekesebb anyag maradt meg az 1967-es Amszterdam Városháza és az 1968-as bécsi Nemzetközi Szervezetek Székháza és Kongresszusi Központ tervpályázatáról.
1964 a sikeres házak évjárata volt. Ekkor adták át a Kálvin téri saroképületet, az Alföldi Nyomda új épületét, a KLTE új kollégiumát, az Agrártudományi Főiskola új szárnyát és a TVK lakótelep üzletsorát is. A KLTE fejlesztését folytatva a kevésbé ismert kazánház épületének tervezése következett. 1963-69 között megépült a Kémia Intézet, amely jelentősen más stílust képviselt, mint a háború előtti időkből származó egyetemi beépítés. A professzorok nem tudták felvenni a lépést Mikolás Tibor teljesen európai szintű és korú modernizmusával, ezért ezen épületek sokakban ellenérzést váltottak ki. Különösen igaz ez a 10 emeletes DOTE Elméleti Tömbre, amit még ma is tévesen a panelkorszakhoz tartozónak gondolnak.
Ma is álló egyetemi épületeinek sorát az 1974-ben elkészült Zeneművészeti Főiskola épülete zárta.1967 és 75 között 5 kórház épült a terveiből, az utolsó három már egyedi tervezésű volt.
A Kölcsey Ferenc Városi és Megyei Művelődési Központot 1978. november 5-én avatták fel. Sorsszerű, hogy a szemben lévő lakóépületből nézte végig a művelődési ház életét és 2003- ban a bontását.
A ´80-as évektől egy kiemelkedő épülete említhető, az 1989-ben átadott Tiszavasvári Alkaloida Kutatóbázis. Az épület kevésbé ismert, mert rendeltetése titkosítva volt.
A debreceni Ybl Miklós Főiskolán, később egyetemi karon tanított építészetet 1972-től. Jellemzi szakmai felkészültségét, hogy az előadásokhoz több mint 10000 katalogizált diát készített, melyekről kiváló előadói képességgel beszélt.
A kötet a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék mesterszakos hallgatói által érdekesnek talált és feldolgozott 24 olyan projektet mutat be, melyek megépült épületek, épület-koncepciók és tervpályázatok.