Építészeti tervezés 1. | Építészmérnöki Tanszék (MK)

Építészeti tervezés 1. - BSc második évfolyam - 2020ősz
Vági műterem

oktatók:
Vági János _ Skrabák-Nagy Marianna

hallgatók: 
Bata Bálint _ Bóka Vivien Nikolett _ Fodor Judit Patrícia _ Kerekes Gergő _ Nagy Róbert _ Réti Dorián _ Révész Tamás _ Szabó Mátyás _ Tóth Marcell

Második feladat
megkötés
Az 1. és 2. feladat során egy meglévő épület terében készült képből kiindulva, mint megkötés, épületet terveztek a hallgatók fiktív helyszínre. A kép mögötti tér-tömeg meghatározása tervezési feladat volt, másodéveseknek és harmadéveseknek eltérő léptékben. A funkció igazodott a léptékhez, ezt a tervezés során szem előtt kellett tartani. Míg a másodévesek lakó-funkcióban gondolkodtak, a harmadévesek közösségi-funkcióban. A belső kép volt tehát a kiindulópont. Végül a kontextust a tervezett épület tulajdonságai alapján határoztuk meg, ami egy izgalmas fordított játék, mely alapján minden terv akár más-más környezetbe volt beültethető (városi sűrű beépítés, természeti környezet, stb.).

Bata Bálint

A képből, ami megragadott az az épület tagoltsága, ezért egy sokoldalú, tagolt formát akartam létrehozni. Elsőként az épület külsejét, formáját találtam ki, célom volt egy formálható és sok lehetőséget magába rejtő téri koncepciót létrehozni, amiből aztán könnyű megtalálni a legjobb irányt. Az épület így két egymástól elforgatott „L” alakból tevődik össze, közepén egy lépcsővel. Nagy megnyitásokkal van ellátva. A földszinten van a konyha, nappali, étkező, tehát a társasági élet terei egy mellékhelyiséggel kiegészítve. Az emeleten vannak a hálószobák és a fürdőszoba (privát terek).

Kerekes Gergő

A feladatunk egy meglévő épületből indult ki. Mindenkinek ki lett sorsolva melyik képpel fog a következőkben dolgozni. Én a 21. Századi Kortárs Művészeti Múzeumot kaptam. Egy igencsak mozgalmas és kreatív megoldásokkal teli épületet sorsoltak ki számomra. A múzeumból kellett ötletet merítenünk és egy családi házba sűrítenünk. Nagyon sokáig nem is tudtam, mit is kellene kezdenem vele, de elkezdtem modellezni és elsőre megszületett egy, a múzeumra hasonló mozgalmas felépítésű épület, ami ugyancsak játékosra sikerült. A tömegvázlat megfelelt, hasonult a múzeummal és én, amit kiemeltem, hogy az épületnek több formája volt egyszerre és a szintekben is eltérő volt, ezek az elemek nagyon megtetszettek. A nehéz feladat az volt, amikor környezetbe kellett helyezni és a belső tereket kialakítani. Ez a munkafolyamat több konzultációt végig kísért, aztán megszületett a végleges terv. A terv egy a külsőre hajazó belső teret hozott létre. A -1. szinten egy szokatlan formájú kör alakú dolgozó, egy trapéz alakú helyiség és egy szabálytalan alakú garázs / közlekedő létesült. A 0. szint az élet központja. Nyitott, átlátható, bútorokkal elhatárolt helyiségek vannak. Az 1. szinten található meg a privát részleg. Egy szokatlan alakú, de karakteres tér alakult ki, egy kisebb hálóval, ami rengeteg fényt kap a hozzátartozó nagyobb méretű teraszról is, mozgalmassá teszik a legfelső szintet. A félév legkedveltebb projektje volt számomra ezzel a mozgalmas ötletekkel és vonalakkal.

Tóth Marcell

A második feladat során egy híres építész egyik munkáját alapul véve kellett családi házat terveznem. Fontos kiemelnem, hogy egy egyszerű, téglalap alapú épületről beszélünk, azonban a tető egységét középen megbontva, kialakításra került egy központi udvar. Ezen központi udvar köré szerveződött az épület, ez volt a központi eleme. Munkám során ezt igyekeztem kiemelni. A tervezés során több megoldás is született. Először megmaradtam a központi udvarnál. Ezt elkészítettem mind fedett, mind pedig nyitott állapotban. A tető kialakításánál igyekeztem a hagyományostól eltérő, merőben más formát és lejtést kialakítani, hogy a téglalap alakú épület egyszerű vonalait megtörje. Végül a tetőt befelé lejtetve alakítottam ki. A tető tervezésénél végül már nem maradhatott a központi külső tér, tehát az egyik oldalát kinyitottam. Ezzel a homlokzat is rendkívül hangsúlyos lett. A koncepció szerint, úgy alakítottam ki a teraszokat, illetve a homlokzat megnyitásait, hogy rendkívül izgalmas lett maga a kész homlokzati forma. A szemlélő számára úgy tűnhet, mintha az egész tömegéből lennének kiszelve egyes darabok. Ennek az az oka, hogy az erkélyek minden szinten más- más képet mutatnak. Egyforma erkély nem került kialakításra. Az épület minden oldalról egy másik képét mutatja. Kialakításra került egy konzolosan túlnyúló belső tér is, amely szobaként funkcionál. Sikerült a belső tereket úgy kialakítani, hogy azok hatással vannak az épület külső tömegére, valamint mindennek megvan a maga funkciója, tehát nincsenek felesleges, kihasználatlan belső terek. A tető korábbiakban említett kialakítása pedig még izgalmasabbá teszi ezeket a túlnyúlásokat és beugrásokat.

Harmadik feladat
táj
A 3. feladat helyszíne természeti környezetben található, mely izgalmas építészeti feladatot jelent a tájjal való kommunikáció miatt. A feladat egy hivogató, a természetre reagáló lakóépület létrehozása volt. A hallgatók egyik fele lejtős, erdős területre, másik fele sziklás, tóparti területre tervezett. A tervezés folyamán a funkcionális szempontok érvényesítése mellett kiemelt figyelmet kellett fordítani az épülettömeg tájhoz való illeszkedésére. A feladat célja a vizuális- és fizikai kapcsolat megteremtése a tervezett épület és táj között.

Bata Bálint

A cél elsődlegesen az volt a tervezés kezdetekor, hogy a környezettel teremtsen a ház fizikai és szellemi kapcsolatot. A tervezett ház egy egyszintes lakóház, egy tó partján, ami egy domb alján helyezkedik el. Tehát egy erdős, lejtős, köves környezet. A ház is ehhez igazodik azzal, hogy három kis „tömbből” áll, ezzel asszociál a kövekre, a ház eleje lábakon áll, amivel a fákra hivatkozik. A természetközeliségét növeli a ház függőleges külső faburkolata is. A három kis „tömb” kisebb szinteltolással csatlakozik egymáshoz lépcsőzetesen, ami épp annyit emelkedik, amennyit a domboldal. A lakás egy, maximum két ember számára kényelmesen lakható. Minden irányba nagy ablakokkal van ellátva, így ezzel is növelve van a kapcsolat kint és bent között. A nappali kifejezetten tágas és három irányba nyúló ablakával csodálatos panorámát nyit a tóra, illetve a domboldalra.

Kerekes Gergő

Az épületünket egy adott környezetbe kellett behelyezni és ahhoz igazítani. Én egy olyan képet kaptam, amin egy fás hegyoldal volt látható. Ebbe a környezetbe igyekszik beleolvadni és eggyé válni a megtervezett tömeg. Több alapkoncepció is tervben volt, valamelyik a hegy oldalába, van amelyik a hegybe és volt olyan, amelyik a hegy vonalát követte megtörve a hosszú elnyúlt alakzatot. Az eshetőségek közül egyikre sem esett a választás, mert a végén össze lettek kombinálva a dolgok. Mindegyik tervből kiragadtunk egy keveset és ezáltal az épület egy része kilóg a hegyből, egy része rajta van a hegyen és egy része pedig benne van a hegyben. Nehéz volt a belső tér kialakítása a váltakozó épület részek miatt, de sikerült élhetően kialakítani. A terv területének nagy részén a bútorokkal lettek a terek kialakítva, mint az étkező, konyha, nappali részleg. A ház hosszabb szakaszán ki lett alakítva egy terasz, ami belesimul a terv vonalaiba. Az épület egész hosszában szinte nyitott a nagy üvegfelületnek hála, ami jó kilátást biztosíthat akárhonnan is nézünk ki az épületből.

Tóth Marcell

A harmadik feladat témája egy családi ház tervezése adott funkcióban. A helyszín adott volt, melynek során egy folyópartra kellett, a természettel összhangban lévő épületet tervezni. A koncepció kidolgozása során igyekeztem egy víz fölé nyúló dolgot kitalálni. Ezen haladtam tovább a tervezés során. A kialakult forma megkövetelte, hogy az épületre nem kerülhet emelet, hiszen elveszett volna annak karcsú formája. Minden helyiség a földszinten került kialakításra, azonban az alsó szint sem átlagos kialakítású. A terület, amelyre az épület készült, rendkívül izgalmas. Egy tópartról beszélünk, tehát sziklás a partszakasz, valamint lejt. Erre a területre igyekeztem megtervezni a családi házat. Már a kezdetektől adott volt, hogy az épület egyik része a parton fog feküdni, a másik pedig ki lesz emelve, ezzel elkerülve az esetleges szintkülönbségeket a belső térben. Igyekeztem úgy kialakítani az épületet, hogy az benyúljon a vízfelület fölé, illetve karcsú tartóelemekre helyeztem, amelyek olyan érzetet kölcsönöznek a családi háznak, mintha az lebegne. A belső terek kialakítása hatalmas fejtörést okozott, hiszen a talajon fekvő és a lebegő rész megtörve kapcsolódik egymáshoz. A szobák kialakításánál, a falakban nem alkalmaztam törést az egyszerűbb használhatóság érdekében, azonban így kialakult két kisebb tér, amelyek ruhák tárolására alkalmasak. A nappali, étkező és a konyha egyben került kialakításra, amelyek a vízfelszín fölé nyúlnak, és a hatalmas üvegfelületnek köszönhetően rendkívül jó panorámát biztosít a folyóra. A bejáraton belépve ebbe a hatalmas központi térbe kerülünk. Innen egyetlen folyosón elérhetőek a szobák, illetve a fürdőszoba. A tető befelé lejt, ugyanakkor a törésnek köszönhetően, kissé eltolt hatást kelt. Az épület egy hídon közelíthető meg, amely hasonlóan meg van törve, illetve ezt is egy karcsú szerkezet tartja. Ezen elem még hangsúlyosabbá teszi az épületet.