 |
Integrált tervezés - MSc első évfolyam _ 2020ősz oktatók: hallgatók: |
|
Harmadik feladat |
|
|
| Válogatás az elkészült munkákból |
|
Bányai Lili |
|
A tervezés kezdetén három olyan alapgondolatból indultam ki, amelyek a leginkább hatással voltak rám a területtel való ismerkedés során. Ezek a gondolatok/megfigyelések határozták meg a tervem alakulását és az általuk felmerülő kérdésekre igyekeztem választ adni a Zsibogót határoló térfal átalakításával. Az első gondolatom még a korábbi, Zsibogóhoz kapcsolódó csoportos projektünk elkészítése során fogalmazódott meg. Többször jártunk kint a helyszínen, láttuk a területet emberekkel megtelt, zsúfoltabb formában illetve üres, szinte elhagyatott térként is. A piac nem egy nagyvárosi, modern piac képét mutatja, azonban ez soha nem is volt célja. A Zsibi egy helyi vásárló megfogalmazásában: „…olyan hely, ahol biztosan megtalálod azt, ami a boltokban pont elfogyott vagy éppen nem is volt, ráadásul biztos, hogy még olcsóbb is.” Ennek tudatában egy olyan tervet szerettem volna készíteni, amely nem drasztikus beavatkozásokról és átalakításokról szól, hanem egy plusz réteged ad a meglévő helyhez, anélkül, hogy a „zsibi-érzést” elrontaná. A Zsibinek nagy múltja van Debrecenben, egyfajta jelképpé vált már az emberek számára a bejáratnál megjelenő kis tető és az árusítóhelyek labirintusszerű elhelyezkedése. Ezek olyan elemek, amelyeket úgy gondoltam, nem érdemes kitörölni, ezért megpróbáltam egy olyan tervet készíteni, amelyben a meglévő elemeket felhasználva, azokat bővítve egy egységesebb, de az eredeti hangulatot és az említett jelképeket megőrző bejárat jöhet létre. A meglévő épületek bővítésével és átalakításával létrehoztam egy portaépületet és egy étel/italbárt egy mosdóblokkal. Az épület tetőszerkezete összekapcsolódik a meglévő magastetővel, így egy fedett bejárat jön létre és a Zsibi jellegzetes bejáratát jelző kép megmarad. A belső tér részben elhatárolt a piactól, a kiszolgáló és a fogyasztótér eltolható, plexi elemekkel összenyitható, hasonló elven, mint a külső árusítótérnél, a felső galériaszint pedig egy lépcsőn közelíthető meg. A harmadik gondolat a jelenleg tömören végigfutó beton kerítésnek a drasztikus elhatároló szerepét kérdőjelezi meg. A piac valójában már régen kiköltözött a bejárat elé, rendszeresen állítanak fel árusító sátrakat és pavilonokat, ami a kerítésen kívül eső teret is bevonja a piac működésébe. Ennek okán a tömör kerítést bizonyos helyeken áttört szerkezetre cseréltem, amely belátást enged a belső oldalra, valamint létrehoztam egy árusító teret, amely kiszolgálást biztosít a belső és a külső oldalra egyaránt. Azokon a napokon, amikor nincs árusítás a területen, a zárhatóságot a két oldalon elhelyezett eltolható fal biztosítja. Az új szerkezetek fából készülnek, az áttört szerkezetek textúrája megjelenik a kerítésnél, az épület bővítésénél és a bejáratnál is, ezzel egy egységesebb képet adva a bejárati oldalnak. |
 |
 |
 |
 |
|
Buda Enikő |
|
A tervezési folyamat elején két alapvetést fogalmaztam meg az épületemmel kapcsolatban. Az egyik, hogy a Zsibogó jelenleg meglévő bejárati építményei közül néhány elemet megtartok, hiszen ezek mára már a hely szerves részévé váltak, míg másokat kisebb átalakítással, új szereppel felruházva felhasználok a tervezett épületemhez. A koncepció másik fontos eleme az volt, hogy a szükséges funkciókat egy tömbben helyezzem el úgy, hogy a tömegen belül a különböző rendeltetési egységek el tudjanak különülni egymástól. Így alakítottam ki a jelenlegi bejárat bal oldalán található földszintes épületre egy szint ráépítéssel az új kapuépítményemet, amit a mostani beépítéshez képest jobb oldalra megnyújtottam. Az ide tervezett új objektumot úgy illesztettem bele a környezetébe, hogy a területen jellemző nyeregtetők egy aszimmetrikus verziójával fedtem le az épületemet. A Zsibin nagyon változatos felhasználással és sok formában jelennek meg a különböző fémek, ezzel harmonizálva hullámlemez fedést választottam az épületemnek, aminek sötét színe fokozza a kontrasztot a megtartott épület fehér vakolatával. A déli homlokzaton egy enyhe konzolossággal hangsúlyoztam a meglévő épületre helyezett új réteget. A funkciók elrendezésnél törekedtem arra, hogy az épületen áthaladva, a jelenlegi bejárat pozícióját megtartva lehessen megközelíteni a piacot, így a tömegem két funkcionális egységre bontottam, melyeket a kapu választ szét. A földszint jobb oldalára helyeztem a mosdó blokkot, ami mellett egy fedett bicikli tároló részt is kialakítottam, fölöttük, a piac zajától legtávolabb kapott helyet a nyitott, egyterű iroda. Baloldalon, a meglévő épületben alakítottam ki a büféket a működésükhöz szükséges funkciókkal és ezek felett kapott helyet egy falatozó rész. Az emelet nyitott, az egységek rövidebb falait teljesen kiüvegeztem, amivel nem csak a természetes megvilágítás kérdését sikerült megoldani, de az üvegfal vizuális kapcsolatot is teremt a funkciók között. Elhelyezkedéséből adódóan az irodából a piacnak csak egy kis szegletét lehet látni, ennek köszönhetően az innen jövő ingerek nem zavarják a mindennapi munkavégzést. A falatozó emeleti pozíciója egy kis kiszakadást biztosít a Zsibi nyüzsgéséből, de az északi homlokzaton elhelyezett opcionálisan kinyitható nyílásokon keresztül figyelemmel kísérhetjük az asztalok és bódék közötti életet. |
 |
 |
 |
 |
|
Jonás Dóra |
|
A debreceni zsibvásárhoz kapcsoló épületek jelenleg egymásról szinte tudomást sem véve, rendezetlenül állnak egymás mellett vagy éppen tapadnak össze. Épp ezért egyfajta rendszert is igyekeztem kialakítani a tervezési helyszínen, az új bejárat mellett. Tervemben megőriztem a jelenlegi bejárat jobb oldalán található kapus ház és a bal oldalán található hosszúkás épület mellett a kerítés egy részét is. A két megmaradó épületet által meghatározott irányokra fűztem fel a bejáratot és az új épületrészeket. A Zsibogóhoz tartozó épületet a kerítés folytatásaként képzeltem el, amit csupán a jelenleg parkolóként használt állatvásár tér és a zsibvásár bejárata szakít meg. Ebből a kerítésből nőnek ki maguk a funkciók. A földszinten helyet kapott iroda és mosdóblokk mellett büfésor, valamint egy kocsma, amely felső szinttel is bővül. A funkciók a két főirány által meghatározott, a bejáratokra merőleges közlekedősávra nyitnak. A Zsibi bejáratát méginkább hangsúlyozva, egy magasabb tömbben olyan vásárcsarnokot képzeltem el, ahol rossz idő esetén kipakolhatnak azok az árusok is, akiknek nincs kialakított állandó helyük. A kerítés és az épületrészek összetartozására szerettem volna ráerősíteni az egységes anyaghasználattal. Ebből kiemelve a felső szinten a burkolati mintát kivágva oldottam meg annak bevilágítását. |
 |
 |
 |
 |
 |
|
Sütő Ferenc |
|
Ezúttal egy olyan helyszínre kellett házat terveznünk, amellyel a félév során már találkozhattunk. Ugyanis a félév elején háromszemélyes csoportokba rendeződve csoporttársaimmal a „kontraszt” hívószóra készítettünk egy kisfilmet a debreceni zsibvásártér újragondolásáról. Miután pedig megismerkedtünk az új feladattal, gondolataimban már akkor megszületett a koncepció alapötlete, miszerint ugyanarra a hívószóra szeretnék egy bejárati épületet tervezni, amelyre egy pár hónappal ezelőtt kisfilmünk is készült. Ergo a fogadóépület a zsibvásártér tervfeladatának folytatásaként jött létre. Az épület egy A-B-A alapképlet alapján született meg, hiszen két meglévő épület közé ékelődik be a földtől elrugaszkodva, ezzel fejezve ki kontrasztba állított nem mindennapiságát a többi épülettel szemben. A lebegő épület két masszív vasbeton tartófalra ül rá, amelynek alsó födémjét egy acél térrácsszerkezet alkotja, merevséget biztosítva így az épületnek. A felmenő szerkezet többi részét már könnyedebb alumínium keretszerkezetek alkotják, amelyek a térrács egy-egy csomópontjához rögzülnek. Az épület kívülről teljesen tömör fémlemez burkolatot kap, míg belülről perforált lemez próbálja éreztetni az épület lebegő „könnyedségét”. A keretszerkezetek által határolt tér egy olyan funkciójú teret hoz létre, amely hangulatában egy oldott és nyüzsgő atmoszférát nyújt, mivel a bejárattól jobbra elhelyezkedő kiszolgáló egységen kívül semmi nem tagolja a fogyasztóteret, így az egész tér egybeolvad, akárcsak a zsibvásártér. Különös figyelmet érdemel még az épületen belül a belógatott álmennyezet struktúrája, ami szintén a zsibvásár hangulatát hivatott megteremteni egy belső építészeti elemként, mely anyagában vörösre színezett polírozott fémlemez. A zsibvásár területén már meglévő épületrész falain belül kap helyet továbbá a porta, iroda, takarítószertár és a férfi-nőimosdó. Nem utolsó sorban pedig említésre érdemes még ugyancsak a tervhez tartozó másik fontos építészeti elem, a lábakra állított beforgatott acél lépcső, amely közvetlen kapcsolatot teremt a vásártér és a fogyasztótér között. |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
Szűcs Ágnes |
|
Mielőtt elkezdtem volna a tervezést a terület meglévő adottságait vizsgáltam. A helyszín viszonylag nagy zöldfelületekkel rendelkezik, de ez ott járva nem tűnik fel azok elhanyagoltsága miatt. Ami viszont nagyon feltűnő, és számomra elég zavaró volt, hogy a területnek 3 bejárata is van, de a gyalogos főbejárat nagyon szűk, és nincs hozzá kiépítve használható járda. Pedig a vásárlók nagy része busszal érkezik. Az új telepítéssel ezt a útvonalat szerettem volna egyértelművé tenni, miközben a zöldfelületeket és parkolókat is rendezem. A kis kapuzatszerű épületet elbontottam, így a tervezett épület a két meglévő közé ékelődik be, szélesebb bejáratot biztosítva. Szerettem volna, ha a zsibi benti, kissé eldugott világa megjelenik már a fogadóépületben is. Így leginkább csak egy nagyobb lefedést biztosítottam fixen, ami alá kedvükre beköltözhetnek az árusok kisebb boxokba. Tehát az alsó világ variálható. A két meglévő épületbe pedig az állandó funkciókat telepítettem, mint mosdó, porta piacigazgatóság. A tetőszerkezet pillérállásonként változó, az így keletkező lyukakat fémkeretes polikarbonát szerkezettel zártam le, hogy ne tudjon bejutni a gyalogos útvonalra az esővíz. Fontos eleme az épületnek a kiemelt kezdőállás, mely egy nagy kapuzatként működik. Szerkezetet mindenképpen acél zártszelvényekből képzeltem el, szerintem ez az anyag illik a legjobban a zsibogó hangulatához. A tető fémlemez lefedést kapott, az alatta lévő boxok pedig trapézlemezből készülhetnek, melyeket a tartószerkezethez rögzíthetnek. |
 |
 |
|
Szűcs László Gergő |
|
A tervezés során a piac tágabb környezetét és a Zsibogó sajátos hangulatát vettem kiindulópontnak. A helyszín, Debrecen dél-keleti részén fekszik, a Vágóhíd utca közepén. Ha megvizsgáljuk a piac környezetét, láthatjuk, hogy főként ipari telephelyek, raktárak, nagykereskedelmi csarnokok veszik körbe. A koncepcióm során igyekeztem én is egyfajta ipari jelleget elérni az új kapuépülettel. A piac szerkezetét vizsgálva, jellegzetes folyosós rendszer rajzolódott ki előttem. A bejáratot meglévő épületek szegélyezik. A nyugati egyszintes kiszolgáló épület elavult, jellegtelen karaktere miatt úgy döntöttem nem hagyom meg a tervemben, viszont a főépület jó állapotú, megfelelően hasznosítható épület, mely egyben az állatvásár tér jellegzetes kapuzatát is adja. Ebben az épületben helyezném el a szükséges irodákat, elsősegély helyiséget, raktárakat. A folyosós rendszerből kiindulva egy hosszan elnyúló kapuzatot terveztem, mely a telekhatáron végigfutva fogadja a látogatókat, illetve már messziről jelzi a piacot. Az ipari jelleg mellett, a piac jelenlegi szedett-vedett, bódéváros jellegét is vissza akartam idézni, ezért az ideiglenes, mobil építőelemek mellett döntöttem. A kapuzatot magasra emelkedő építőipari állványzati rendszerből terveztem, ami expandált lemez burkolást kapott. Így a főhomlokzat halvány betekintést enged a nyüzsgő piac életébe a kapu előtt elhaladók számára. Az állványzati rendszert néhány figyelemfelhívó színes kertelemmel kombináltam, mely ellensúlyozza annak légiességét és egyben meghatározza a tényleges bejáratot. A zsibogó jellegzetes, 4 pilléres bejárati kapuzatának helyén, azt szimbolikusan megőrizve alakítottam ki egy új elemet. A funkciókat régi tengeri raktárkonténerekbe helyeztem, melyeket aztán a tetőt alkotó keretelemek alá, illetve felé helyeztem el. Újonnan kialakítandó funkcióként egy információs porta egységet, illetve vendéglátó egységeket alakítottam ki. A megmaradó főépület előtt elhúzódó színes tető alatt, kis árusítóterasz alakul ki, kimozdítva ezzel a piac szövetét a kapuzatba. Úgy gondolom praktikus a bejárathoz közel kialakítani egy olyan közösségi teret, ahol akár a környékbeli irodisták, illetve a piacra látogatók is eltölthetnek egy kis időt a méltán híres „zsibis lángos” vagy a „zsibis kínai” fogyasztása közben. A piac dél-nyugati sarkába szintén egy színes keretelem alatt helyeztem el két konténert, melyben a szükséges vizesblokkok kaptak helyet. |
 |
 |