Építészeti tervezés 1. | Építészmérnöki Tanszék (MK)

Építészeti tervezés 1. - BSc második évfolyam - 2020ősz
Zombor műterem

oktatók:
Skrabák Zoltán _ Zombor Gábor

hallgatók: 
Békési Fruzsina _ Bergován Róbert _ Budai Flóra _ Hunyadi Zsolt _ Kerekes Balázs _ Kóti Dániel _ Maklári Bence _ Sárai Márkó _ Sólya Marcell László _ Szijjártó Ibolya Krisztina _ Szilasi László _ Tőtős Kriszta Edin

Első feladat
megkötés
Az 1. feladat során egy meglévő épület terében készült képből kiindulva, mint megkötés, épületet terveztek a hallgatók fiktív helyszínre. A kép mögötti tér-tömeg meghatározása tervezési feladat volt. A funkció igazodott a léptékhez, ezt a tervezés során szem előtt kellett tartani. A másodévesek lakó-funkcióban gondolkodtak. A belső kép volt tehát a kiindulópont. Végül a kontextust a tervezett épület tulajdonságai alapján határoztuk meg, ami egy izgalmas fordított játék, mely alapján minden terv akár más-más környezetbe volt beültethető (városi sűrű beépítés, természeti környezet, stb.). 

Sólya Marcell

Tőtős Kriszta

Második feladat
megkötés
A 2. feladat során egy meglévő épület külső tömegéről készült képből kiindulva, mint megkötés, épületet terveztek a hallgatók újra fiktív helyszínre. Ezúttal a tömegen belüli tér-struktúra meghatározása és adaptálása volt a tervezési feladat, lakó funkciójú épülethez. A kontextust a tervezett épület tulajdonságai alapján határoztuk meg.  

Sólya Marcell

Szilasi László

Tőtős Kriszta

Harmadik feladat
táj
A 3. feladat helyszíne természeti környezetben található, mely izgalmas építészeti feladatot jelent a tájjal való kommunikáció miatt. A feladat egy hívogató, a természetre reagáló lakóépület létrehozása volt. A hallgatók egyik fele lejtős, erdős területre, másik fele sziklás, tóparti területre tervezett. A tervezés folyamán a funkcionális szempontok érvényesítése mellett kiemelt figyelmet kellett fordítani az épülettömeg tájhoz való illeszkedésére. A feladat célja a vizuális- és fizikai kapcsolat megteremtése a tervezett épület és táj között. 

Sólya Marcell

A feladatban egy sziklás tópartra kelletttervezni, ahol a tájjal való kommunikáció volt fő szempont.

A nyaraló a tó és a sziklás part között helyezkedik el, próbálja felvenni a sziklák formáit.

Az épület közepén egy fa burkolatu folyosómegy végig, ami anyaghasználata az erdővel próbál kapcsolatot teremteni, ebbecsatlakoznak a fő funkciós helyiségek,amiknek nyersbeton felületei vannak.

A helyiségek főleg a tópartra nyitnak, ami
fölött „lebeg” a terasz. A konyha és ebédlő nyitnak az erdő felé egy kisebbméretü terasszal.

A nyaralóhoz tartozik egy hajógarázs is, ami egy kisebb csónakot képes eltárolni.

Szilasi László

A feladat a képen látható területen, egy hívogató, a természetre reagáló lakóépület létrehozása.

A tervezést az épület környezetben való elhelyezésével kezdtem. Megállapítottam, hogy a helyszínt 3 fő részre lehet bontani:
TÓ – SZIKLÁS PART – ERDŐ
Ebben egy nagyváros (Debrecen) képét véltem felfedezni, hiszen a sűrű, magas erdő fokozatosan éri el a sziklás partot, majd megjelenik a víz, lásd; mint egy nagyváros betondzsungeléből előbb egy könnyed külvárosi rész, majd a sík puszta következik. Ebből kiindulva úgy kezdtem neki a tervezésnek, hogy az általam a sík pusztának hasonlított vízfelület felé nyissak.

Ezzel párhuzamosan lett előttem egy könyvnek a képe; pontosabban a formája. Hiszen a kemény borító védelemmel szolgál, a gerinc része pedig egyfajta lezárása. Az én leendő épületemnek, ha egy könyvhöz hasonlítjuk, a gerincénél lesz a bejárat, hisz a könyvek gerincén feltüntetik a címet, de a valódi izgalmak a két borítólap között találhatóak.

Miután megfogant a könyv forma, egy kicsit fakónak, tompának éreztem. Emiatt az épület „gerincét” egy félköríves lezárásra módosítottam, ami lendületet biztosít. Mivel a könyvek valódi értéke a borítók között található, ezért a lakóteret is ilyen szinten igyekeztem ellátni, megvalósítani.

Tőtős Kriszta

A félév harmadik tervezési feladatának egy igen fontos kiindulási pontját maga a jól meghatározott helyszín adta,hiszen ahogyan a mellékelt képenis látható egy erdei,dombos helyszínről van szó.Az adottságokat figyelembe véve született meg az általam tervezett lakóház is.Az erdő játékos hullámzásába lett beleolvasztva az épület úgy,hogy a lehető legkevesebbet vegye el a természettől és ugyanakkor a lehető legjobbantudjon beleilleszkedni az adott domborzatba.Részben arra törekedtem,hogy a már meglévő erdei út irányát ugyanúgy megtartsam és az épületmegépítése után ne kelljen máshol elvezetni azt,így az épületem úgy lett

kialakítva és megtervezve,hogy továbbra is használni lehessen az utat.Alentiekben csatolt képeken megfigyelhető,hogy ennek köszönhetően a lakóház beélt tere el van süllyesztve.Az erdei útról letérve egy lépcsősegítségével tudunk lejutni a lakótérbe,melynek a hatalmas üvegfalnakköszönhetően intenzív kapcsolata van a természettel,környezettel,mégakkor is,ha nincsen egy külön erre szánt terasz.A lakóház maga annak ellenére,hogy egy domb oldalba besüllyesztett épület, egy világos tér.Eza világosság a változatos nyílásoknak,bevilágítóknak köszönhető,így nem keletkezik egy nyomasztó,sötét belső világ.